Milyen betegség a veszettség?

A veszettség egy súlyos, agy- és gerincvelő gyulladást okozó fertőzés. Az állatokról emberre terjedő vírusfertőzések közül az egyik legveszélyesebb.

Mi okozza?

A veszettséget a rabies vírus vagy más néven lyssavírus okozza.

Terjedés:

Fertőzött vadon élő vagy háziállatok harapása, marása vagy sebeknek nyálukkal való érintkezése útján terjed az emberre. Napjainkban Magyarországon a róka, Távol-Keleten pedig a kutya a legfőbb hordozó. Nagyon ritkán előfordulhat a szájon át való fertőződés (veszett állatok tejének fogyasztása), illetve a légúti fertőződés, fertőzött denevérek váladékcseppjeinek belélegzése révén. Elméletileg lehetséges az emberről emberre való átterjedés is, a veszettségben szenvedő beteg harapása útján, de ennek gyakorlati lehetősége elenyésző. Az irodalomban már írtak le szervtranszplantáció által közvetített humán megbetegedést.
Hazánkban kiterjedt veszettség elleni oltóprogramok vannak az állatok védelme érdekében is. A kutyákat, macskákat a tulajdonosoknak kötelező oltani, az erdei rókákat pedig kihelyezett csalikkal oltják.

Lappangási idő:

A lappangási idő rendkívül változó, általában 20–90 nap. Ez főleg attól függ, hogy milyen távoli a harapás a központi idegrendszertől.

Melyek a tünetei?

A 2–10 napos bevezető szakaszban gyakori nem specifikus tünet a láz, a rossz közérzet, a fejfájás, az étvágytalanság, a hányás és a nyugtalanság. A seb helyén fájdalom, viszketés, túlérzékenység jelentkezhet.
A betegség ezután átmegy az akut neurológiai szakba, annak is a dühöngő vagy paralitikus formájába, amely 2–10 napig tart.
A dühöngő formában szorongás, motoros nyugtalanság jelentkezik, típusos esetben dührohamok és bizarr harcias magatartás észlelhető, világos időszakokkal váltakozva. Az izomgörcsök a garatizmokban jelentkeznek először, a beteg garatfájdalomról, nyelési nehézségről és rekedtségről panaszkodhat.
Kórjelző tünet a víziszony; a folyadék, köztük a nyál lenyelésére tett kísérlet a légcsőbe történő félrenyelést eredményez.
Pszichés tényező is súlyosbíthatja a görcsöt, már a víz látványa is rémületbe ejti a beteget. Légiszony is megjelenhet. Az arc legyezése heves görcsöket vált ki a garat és a nyak izmaiban. Egyes esetekben agyhártyaizgalmi tüneteket is észleltek.
Végül a beteg kómába esik, és ritka kivételektől eltekintve (irodalmi ritkaság) gyakorlatilag minden esetben meghal. A halál a légzés és a vérkeringés elégtelensége, ill. a kóma szövődményei miatt áll be.

Miért veszélyes betegség?

A veszettség nem gyógyítható, gyakorlatilag minden esetben halálos. A betegség hosszú lappangási ideje azonban lehetőséget nyújt arra, hogy kihasználjuk a védőoltás beadása után gyorsan kialakuló ellenanyagok által nyújtott védettséget. Amennyiben veszettséggyanús sérülés ér valakit és a veszettség elleni védőoltási sorozatot időben megkapja, akkor a képződött ellenanyagok meg tudják akadályozni a súlyos megbetegedést.

Kik a veszélyeztetettek?

Hazánkban évente 1-2 igazoltan veszett állatról van jelentés, így a megfertőződés esélye inkább csak elméleti. Veszettség vírusával történő megfertőződés lehetősége elsősorban azoknál áll fenn, akik munka vagy utazás miatt kerülhetnek kapcsolatba a vírussal vagy veszett állattal.

Amit a védőoltásról tudni kell

A védőoltás inaktivált (elölt) vírust tartalmaz, tehát nem tud veszettséget okozni.

A védőoltásnak kétféle alkalmazási módja van.

1) Beadható a veszettség megelőzése céljából. Ebben az esetben a háziorvos vagy munkaegészségügyi orvos adja be az oltást. A kezdő sorozat 3 dózis vakcinából áll, amit a 0., a 7. és a 21. vagy a 28. napon kell beadni. Emlékeztető oltások: 1 emlékeztető oltás beadása az alapimmunizálás után 1 évvel, majd a továbbiakban 5 évenként. A vakcina térítésköteles.
2) Beadható veszettséggyanús sérülést követően pl. harapás után. Ebben az esetben is a háziorvost kell keresni, aki a Módszertani levél a veszettség-fertőzésre gyanús sérülésekkel kapcsolatos eljárásokról c. anyagban leírtak szerint jár el. Amennyiben az orvos a védőoltás beadása mellett dönt, úgy az oltóanyag a beteg számára térítésmentes. Az oltási sor 4 adag injekcióból áll, amelyeket a 0. napon 2 adag (egy adag bal oldal, egy adag jobb oldal), majd a 7. és a 21. napon 1-1 adag a deltaizomba kell beadni.

Kinek javasolt a veszettség megelőzése céljából beadni védőoltást?

Feltehetően gyakori expozíciónak kitett munkakörben dolgozóknak: állatorvosok és asszisztensek, vadőrök, vadasparki dolgozók, vadászok, erdészek, ebrendészeti dolgozók, barlangászok, vágóhídi dolgozók, illetve tartósan fertőzött területre utazók. Valamint pl. veszettségvírussal foglalkozó diagnosztikai, kutató és termelő laboratóriumok személyzete.
Utazóknak, akik olyan területekre utaznak, ahol ahol az állatok között a veszettség magas számban fordul elő pl. Ázsia, Afrika - különös tekintettel azokra a turistákra, akik nem a szervezett utazást, hanem az egyéni (hátizsákos) utakat részesítik előnyben.

Mikor nem lehet beadni?

Amennyiben a veszettség megelőzése céljából történne az immunizáció, úgy nem lehet beadni az oltást:

• Ha valakinek egy korábbi alkalommal a vakcina beadását követően súlyos allergiás tünete volt
• Védőoltás bármely összetevőjével szembeni ismert túlérzékenység esetén
• Akut - lázas - betegség esetén

Amennyiben veszettséggyanús sérülés miatt kell valakit oltani, annak nincs ellenjavallata, hiszen egy esetleges veszettség halálos lenne

Forrás:
1) Felnőttkori védőoltások kézikönyve – Gyakorlati útmutató orvosoknak– szerk. Prof Dr. Mészner Zsófia / A veszettség elleni védőoltás fejezet, írta Dr. Ócsai Lajos (2019)
2) Plotkin's Vaccines (Seventh Edition) 50 / Rabies Vaccines - Author Charels E Rupprecht et al 2018, Pages 919-942.e12