JÁRVÁNYOS GYERMEKBÉNULÁS

POLIOMYELITIS ANTERIOR ACUTA, GYERMEKPARALÍZIS, HEINE-MEDIN-KÓR

Mi okozza a poliomyelitist vagy más néven a járványos gyermekbénulást?

A klasszikus járványos betegséget, amely során a gerincvelőben elhelyezkedő mozgató idegsejtek elpusztulnak, a poliovírusok (1, 2, 3) okozzák. Többféle más vírus is okozhatja a poliomyelitis klinikai tünetegyüttesét.

Hogyan terjed a járványos gyermekbénulás?

A fertőzés forrása a tünetmentes vírusürítő, és a beteg ember. Főként a széklet útján (ún. enterális úton) terjed, de közvetlen érintkezéssel, fertőzött élelmiszerek, tárgyak és szennyvíz közvetítésével, valamint cseppfertőzéssel is okozhat fertőzést.

Milyen hosszú a poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) lappangási ideje?

A poliomyelitis lappangási ideje 3-35 nap lehet, általában 6-20 nap.

Melyek a poliomyelitis klinikai tünetei?

Meglepő, de a poliovírus fertőzések 95%-a tünetmentes. A fennmaradó 4-8% esetében a megbetegedéssel járó fertőzés enyhe lefolyású, nem specifikus tünetek, torokfájás, hányinger, hányás jelentkezik, mely néhány nap alatt gyógyul. A fertőzöttek 1-2 %-ában azonban 2-3 napos láztalanság után ismét láz, fejfájás, hányás, gerincfájdalom, aluszékonyság vagy nyugtalanság, az agyhártyagyulladás klinikai tünetei jelentkeznek (preparalitikus szak). Ezt követően izomgyengeség és izomfájdalmak vezetik a bénulásos szakot. A bénulás petyhüdt típusú, többnyire nem szimmetrikus. Leggyakrabban az alsó végtagok törzshöz közelebbi izmait érinti, de egyetlen izomcsoportra is lokalizálódhat. Napokon át haladhat előre a folyamat, melynek során a légzőizmokban is beállhat a bénulás. A betegség lezajlása után a vírus által megtámadott idegsejtek által beidegzett izomrostok bénulása javulhat, de ha valamennyi idegsejt elpusztult, a bénulás maradandóvá lesz. Az érintett izomcsoportok fokozatosan sorvadnak, és évek alatt súlyos torzulások alakulhatnak ki.

Mennyire súlyos betegség a poliomyelitis?

Az esetek túlnyomó többsége enyhe lefolyású, kb. 1%-ban alakul ki bénulás. A poliomyelitis a gyermekek 2-5%-ában, a felnőttek 15-30%-ában halálos kimenetelű.

Az ötvenes évek végétől bevezetett, hatékony védőoltással végrehajtott oltási programokkal a járványokat sikerült megfékezni. A világon 1988-ban még 350 000 eset fordult elő, 2008-ban már csak 1659 esetet jelentettek, főként Ázsiából és Afrikából. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) regionális bizottsága 2002. június 21-én hivatalosan elismerte Európa polio-mentességét és célul tűzte ki azt, hogy Földünkről a fekete himlő után, globális védőoltási program segítségével ez a betegség is teljesen eltűnjön. Magyarországon az első jelentős gyermekbénulás-járvány 1931-ben fordult elő, de a járványügyi helyzet 1950-1959 között vált igazán súlyossá. A Sabin-féle élő gyermekbénulás elleni védőoltást 1958-tól 1991-ig alkalmazták Magyarországon, a 33 év alatt még fellépő 56 poliomyelitis esetből 47-nél volt igazolható az oltással való összefüggés. Vadvírus okozta betegség a 70-es évek közepétől, oltási betegség pedig a több éve bevezetett, elölt vírust tartalmazó vakcina alkalmazása óta nem fordult elő hazánkban.

Meddig fertőz a szenvedő beteg?

A lappangási idő alatt, a tünetek megjelenése előtt 5-10 nappal a beteg torokváladékával tovább adhatja a kórokozót. A poliovírusok a széklettel 3-6 héten át ürülnek, ezen idő alatt a beteg fertőzőképes.

Milyen késői következménye van felnőttkorban a gyermekkorban elszenvedett poliomyelitisnek?

A gyermekkorban elszenvedett poliomyelitist követően 30-40 évvel jelentkezhet a post-polio szindróma (PPS) nevű tünetegyüttes, amelyet újkeletű izomfájdalmak, izomgyengeség vagy bénulás jellemez. A PPS nem fertőzéses eredetű.

Hogyan állapítható meg a járványos gyermekbénulás?

Klinikai gyanú esetén a beteg torokváladékából és székletmintájából kimutatható a poliovírus. Ha napjainkban Magyarországon egy betegnél petyhüdt bénulás alakul ki, olyan központban kezelik, ahol biztonsággal megállapítható, hogy a tünetek hátterében poliovírus fertőzés áll-e.

Hogyan kezelhető a poliomyelitis?

A vírus ellen nem rendelkezünk hatékony kezeléssel, ezért is van döntő jelentősége a megelőzésnek, vagyis a védőoltásnak. A gyermekbénulás kezelésére az ún. szupportív (kiegészítő) terápia áll rendelkezésre, mely magába foglalja a bénulások miatt szükséges komplex mozgásszervi rehabilitációt, és a légzőizmok érintettsége esetén szükséges tartós gépi lélegeztetést is.

Az itt szereplő információk nem minősülnek orvosi tanácsnak. Bővebb információért, kérjük, forduljon kezelőorvosához illetve egészségügyi szakemberhez.