A gyógyszertámogatás szerepe az egészségügyben
A gyógyszerkiadások növekedése világszerte általános jelenség, ami a lakosság elöregedésének, a betegségstruktúra megváltozásának, az intenzív technológiai fejlődésnek és a célzott terápiák előtérbe kerülésének az együttes következménye.
Egészséggazdasági tanulmányok alapján a hatásos és biztonságos gyógyszer az egészségbe való állami és egyéni befektetés egyik legjobb eszköze:
- A gyógyszerekre fordított kiadások szorosan korrelálnak a születéskor várható élettartammal és a felnőttkori halálozással.1
- Az innovatív gyógyszeripar által kifejlesztett gyógyszerek alapvetően változtatták meg számos betegség kezelését, illetve növelték a betegek életesélyeit.3
- Az elmúlt években a népesség várható élettartamának növekedése (+1,7 év) 73%-ban az innovatív gyógyszereknek köszönhető.2
Az egészség megőrzésében, az életminőség javításában, a hosszabb élet elérésében az innovatív gyógyszerek kulcsszerepet játszanak és nagyon magas értéket képviselnek. Kifejlesztésük és előállításuk rendkívül költséges, ami miatt az áruk magasabb, mint a kevésbé korszerű készítményeké. Az egyes országokban, így Magyarországon is különböző típusú ártámogatási rendszerek működnek annak érdekében, hogy a gyógyszerek elérhetőek, megfizethetőek legyenek az állampolgárok számára. A közkiadásokból és Magyarországon jelentős részben a gyártói befizetésekből finanszírozott központi támogatás nélkül a lakosság nagy többsége nem tudná megvásárolni a gyógyuláshoz szükséges gyógyszereket. Nyilvánvaló tehát, hogy az ártámogatás kiemelten fontos része egy jól működő egészségügyi rendszernek.
Ahhoz, hogy az új terápiás lehetőségek rendelkezésre álljanak a betegek számára, elengedhetetlen a gyógyszerfinanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítása és kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé tétele.
Források
1. WHO Database on adult mortality (2013), ESPICOM Pharmaceutical Markets Factbook (2011)
2. Lichtenberg, F. (2012): Pharmaceutical innovation and longevity growth in 30 developing OECD and high-income countries, 2000-2009
3. US National Center for Health Statistics (1998); PhRma (2012), OECD Health Data, 2010
