Lehet, hogy néhány ország esetében a tapasztalatok alapján megszületett az a felismerés, hogy a kórházi rendszereik alulfinanszírozottak, azonban legalább ennyire fontos tanulság az alapellátás megerősítése is - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Nick Meadows, a londoni PwC Strategy& üzletágának igazgatója, akivel a világjárvány egészségügyi rendszerekre és kiadásokra gyakorolt hatásairól beszélgettünk. A stratéga szerint a kormányoknak már most készülniük kell a pandémia utáni helyzetre, vagyis hogy hogyan fogják finanszírozni az elhalasztott egészségügyi ellátások miatt keletkező többletköltségeket. Ebben fontos szempontnak kellene lennie, hogy az országok ne csupán kiadásként tekintsenek az egészségügyi kasszára, hanem sokkal inkább befektetésként.

 

Mi a legfontosabb tanulsága Ön számára a koronavírus-járványnak az egészségügyi rendszerekre nézve?

 

Nick Meadows: A világjárvány két fontos dologra világított rá az egészségügyi ellátórendszerek működésében. Először is láttuk, hogy az egészségügyi ellátórendszereink sokkal gyorsabban képesek alkalmazkodni, mint azt korábban gondoltuk. A legjobb példa erre a digitális technológiák, például a virtuális konzultációk és a telemedicina gyors térnyerése, amelyeket a világjárvány miatt sok helyen egyik napról a másikra kellett bevezetni és alkalmazni. A COVID-19 járványt megelőzően több ország is finoman szólva nagyon lassan haladt a digitális megoldások alkalmazásával. Másodszor, a járvány rámutatott az egészségügyi alapellátás és a további beruházásokat igénylő területek megerősítésének szükségességére. Azt láttuk ugyanis, hogy az elsősorban kórházi ellátásra építő rendszerek kevésbé voltak rugalmasak, amikor szembe kellett nézniük a rövid idő alatt látványosan megugró betegszámokkal.

 

Teljes interjú megtekintése 

 

Vissza