A magyarok közel fele küzd valamilyen krónikus betegséggel
2018.09.20. | Kategóriák: Aktualitások
A felnőtt magyarok nagy része elégedett az egészségével, noha saját bevallás szerint a lakosság csaknem fele (45 százaléka), a 65 év felettieknek pedig 80 százaléka küzd valamilyen krónikus betegséggel.
Leginkább magas vérnyomással, mozgásszervi vagy szív- és érrendszeri betegséggel - derül ki a 2014-ben végzett Európai Lakossági Egészségfelmérésből, amelynek eredményeit most tette közzé a KSH. Rossznak minősítette egészségét a magyarok 16 százaléka, szemben az EU 28-ak átlagos 10 százalékával. A magyar adat a 28 ország között a hatodik legrosszabb, csak a horvátok, a portugálok a litvánok, a lettek és az észtek közül értékelték többen rossznak saját állapotukat.
Cikk megtekintése
Ahogyan az elemzés is rámutat, Európában a halálesetek 86 százalékáért a krónikus betegségek felelősek, évente 4 millió ember hal meg erre visszavezethető ok miatt. Magyarországon a fő halálozási okot a szív- és érrendszeri betegségek jelentik, emiatt pedig kétszer annyian halnak meg, mint az uniós átlag. Az Európai Bizottság országprofilja alapján 2014-ben ez a betegség okozta 35 000 nő és több mint 27 000 férfi halálát. A folyamatos növekedés ellenére így nem meglepő, hogy a magyarok várható élettartama (75,7 év) továbbra is 5 évvel elmarad az uniós átlaghoz képest.
A magyarok 45 százaléka küzd – saját bevallása szerint - olyan krónikus betegséggel, ami legalább féléve fennáll, ezeknek jelentős része pedig tudatos életmóddal megelőzhető lenne. A legtöbbeket érintő magas vérnyomást, mozgásszervi, valamint szív- és érrendszeri betegséget előidéző helytelen életmód terén ugyanis különösen súlyosok a problémák:
- a magyar felnőttek 26%-a naponta dohányzik,
- az OECD tagországok közül nálunk a legmagasabb az elhízottak aránya (30%),
- az egy felnőttre jutó alkoholfogyasztás (11 l) pedig 2014-ben még mindig kb. 10%-kal magasabb volt, mint az uniós átlag.
Minden kutatás azt mutatja, érezzük, hogy baj van: az Európai Lakossági Egészségfelmérés most közzétett eredménye megegyezik az OECD tagállamok 2017-es vizsgálatával, amely szerint a magyar lakosság 17%-a egyenesen rossznak tartja egészségi állapotát, ez pedig az OECD átlag 9%-nál jelentősen magasabb arány.
Az alulfinanszírozott egészségügy és az egészségértés terén súlyos kihívásokkal küzdő társadalom problémája kéz a kézben jár és egymást erősítik. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) régóta hangoztatott álláspontja szerint az uniós és OECD viszonylatban is rossz általános egészségi állapot javításának két sarokköve a fenntartható és minőségi egészségügyi ellátórendszer megerősítése, valamint a társadalom egészségértésének, egészségtudatos életmódjának fejlesztése kell legyen.
Mindenekelőtt szükséges az egészségügyi költések GDP-hez mért arányának növelése, ezen belül pedig az állam által finanszírozott hányad emelése a mostani jelentős lakossági terhek arányának csökkentése mellett. Tekintettel arra, hogy a krónikus betegségek kezelése az egészségügyi rendszerre hatalmas terhet ró – hiszen az EU-ban az egészségügyi ellátás költségeinek 70-80 százalékát emésztik fel – az egészségértés fejlesztése, s így a krónikus betegségben szenvedő betegek csökkenő száma társadalmi szinten is fontos cél. Az ezt célzó szemléletformálás nagyban segíti az egészségügyi ellátás hatékonyságának javítását.
Mindehhez minden érintett félnek saját eszközeivel, de egymást kiegészítve és támogatva kell hozzájárulnia. Egyesületünk maximálisan partner mind az átfogó és előremutató szakpolitikai intézkedések folyamatos alakításában, mind az ehhez szorosan kapcsolódó társadalmi párbeszéd, az egészségértés fejlesztését segítő programok támogatásában. Többek között ezt a célt szolgálja az Egyesület által alapított és idén október 14-ig ismét pályázható Nekem szól! Egészségértés Díj is.
Forrás: www.napi.hu